Mindenki számára nyitott!

Önök közösen koordinálják a Balluff kutatási tevékenységét. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkezni ehhez a munkához?

Freyja Schneider: Mindketten osztozunk a feladatban. Albert a tudományos kapcsolattartó, ha új projektekről, együttműködésekről vagy pályázatokról van szó. Amint egy projektet jóváhagynak, én támogatom a megvalósításában. Mindenképpen kíváncsinak és kommunikatívnak kell lenni, mert mindig új témákkal kell foglalkozni, aktívan kell megközelíteni az új embereket, és nyíltan kell kezelni a felmerülő kérdéseket is.

Albert Dorneich: Az elektrotechnika, a gépészet, az anyagtudomány, a gyártástechnológia és az informatika határterületén végzett munka gyakran interdiszciplináris gondolkodást igényel. Bizonyos mértékű bizonytalansággal is együtt kell tudni élni. Bár a kutatási feladatok egyfajta menetrendet követnek, a projekt során gyakran változik annak hatóköre és iránya, vagy teljesen új kérdések merülnek fel.

Freyja Schneider: Ezen kívül jól szervezettnek kell lenni, mert a munka jelentős bürokratikus erőfeszítéssel jár. Pályázatokat és beszámolókat kell benyújtani, illetve az eredményeket szükséges összegezni, és jelentéseket kell írni.

Kik dolgozhatnak a Balluff kutatási projektjeiben?

Freyja Schneider: Bárki! A kutatási témák és kérdések nagyon eltérőek lehetnek. Bár sok projekt az innovációs osztályról és a termékfejlesztésből származik, volt már olyan kutatási projektünk is, amely a HR osztályról érkezett. Jelenleg egy szoftverfejlesztési projekten dolgozunk. Diákjaink és gyakornokaink sok projekttartalmat is biztosítanak záródolgozataikkal illetve sokrétű gyakorlati tevékenységeikkel. Demonstrációkat építenek, plakátokat készítenek, vagy például hálózatépítő rendezvényeken vesznek részt.

Mely partnerekkel dolgoztok együtt?

Albert Dorneich: Az egyik legközelebbi kutatási partnerünk az ARENA2036,amely a mobilitás, a fenntarthatóság és a jövő termelésének innovációs platformja. Ez nemcsak tematikailag, hanem kulturálisan is jól illeszkedik a Balluffhoz. Hiszen az innováció kultúrája teszi különlegessé az együttműködést az ARENA2036-nál: a silók lebontása, házon belüli együttműködés, praktikus és élen jár. Valódi együttműködésen alapuló kutatás, amely lehetővé teszi a teljes értéklánc feltérképezését. Senki sem ül az elefántcsonttornyában, ehelyett mindenki összegyűlik egy kutatási kampuszon. További fontos kutatási partnereink a régióból a Fraunhofer Gyártásmérnöki és Automatizálási Intézetek (IPA) és Ipari Mérnöki Intézetek (IAO), a Karlsruhe Műszaki Intézet (KIT), a Stuttgarti Egyetem és a Hochschule der Medien (HdM), azaz a Stuttgarti Alkalmazott Médiatudományi Egyetem.

Milyen témákon dolgozol jelenleg?

Freyja Schneider: Kollégáink különböző kutatási projekteken dolgoznak. De ha megnézzük a négy legkiterjedtebb projektet, ezek a következők: Szoftveresen definiált gyártás az autóipar és a beszállítóipar számára, 5G szinergia régió, HoLoDEC és Connect4HCA.

Mi teszi ezt a négy projektet különlegessé?

Freyja Schneider: A szoftveresen definiált gyártás projektben egy új módszert alkalmazunk, amelyben nem hardverben, hanem szoftverben gondolkodunk; itt az utóbbi határozza meg a gyártást. Csakúgy mint az információs és kommunikációs technológiai megoldások esetében, az ezen ponton még ismeretlen funkciókat is automatikusan generált szoftverekkel kell megvalósítani. Ez például azt jelentené, hogy egy éles rendszert virtuálisan tesztelhetnek egy digitális ikerrel, mielőtt a való életben beállítanánk. Természetesen ez óriási előnyökkel jár.

A szoftverbiztonság témája szintén fontos szerepet játszik ebben, és központi jelentőségű számunkra. Például hogyan végezhetők szoftverfrissítések vagy frissítések a Balluff termékekben, a rendszerek rugalmasságának növelése érdekében. A szoftverre való erős összpontosítás azért érdekes számunkra, mert történelmileg gyakran hardverben gondolkodunk. Ebben együttműködünk a Karlsruhei Műszaki Intézettel (KIT), a Stuttgarti Egyetemmel, a Bosch-sal, az Audival illetve sok más partnerrel. A finanszírozás egy kormányzati programból származik, amely támogatja az innovatív vállalatokat a koronavírus-válságban. Az 5G Synergy Region egy kiterjedt kutatási projekt, amelyben az ARENA2036 a Nokiával együttműködve saját 5G kampuszt működtet, ahol speciális 5G alkalmazásokat fejlesztünk és tesztelünk ipari környezetben. Ebben számos különböző partner vesz részt a "nagy szereplőktől", mint például a Bosch, egészen a kis induló vállalkozásokig. De ami különlegessé teszi a projektet az az, hogy valós alkalmazásokra és a széles körű kutatásra való összpontosítás: a Stuttgart városa feletti dróntesztektől, a gyártási vagy logisztikai folyamatoptimalizálásig bármi lehetséges. Kiértékeljük és teszteljük az 5G-n keresztüli kommunikációt és lokalizációt, hogy felmérjük, hogyan szeretnénk alkalmazni ezt a technológiát saját termékeink és ügyfeleink számára.

Albert Dorneich: Egy másik izgalmas projekt a HoLoDEC. Itt a vezeték nélküli érzékelők fejlesztésére összpontosítunk, amelyek csomópontként működnek a vezeték nélküli tárgyak internetében. Számos ipari alkalmazás létezik erre, például a nagymértékben mobilis robotok használata a higiénia szempontjából kritikus területeken, például az élelmiszeriparban, vagy akár utólagos átalakítások céljából. Az energiahatékony vezeték nélküli adatátviteli protokollok, a hosszú élettartamot biztosító akkumulátortechnológia és maga az érzékelő áll a kutatás középpontjában. Mennyire kell intelligensnek lennie az érzékelőnek? Más szóval, mennyi mesterséges intelligenciát és adatértékelést futtat közvetlenül a mikrokontrolleren keresztül? Vagy egyszerűen csak a nyers adatokat közvetlenül a felhőbe küldjük?

Hol fogják felhasználni az eredményeket?

Albert Dorneich: Az egyik alkalmazás a tartályok szivárgásának észlelése. Sokan inkább egyszer elhelyezik az érzékelőt a tartály alá, majd soha többé nem törődnek vele; kivéve persze ha csöpög. Ez több mint tíz éves élettartamot tesz szükségessé. Ezek a kérdések az intralogisztikában használt Intelligens Utánrendelési Rendszer (Smart Reordering System) vagy az állapotfelügyelet szempontjából is relevánsak.

És mi áll a Connect4HCA mögött?

Albert Dorneich: A HCA az emberközpontú automatizálás rövidítése, a számítógéppel integrált gyártás (CIM) ellenmodellje. Gyártás emberek nélkül - sok automatizálási mérnök volt meggyőződve erről az elképzelésről az 1980-as években. A "tökéletes" rendszer - gépek számára készült gyártócsarnokok, világítás nélkül, mert senkinek nem kellett látnia semmit. Mi azonban a Balluffnál meg vagyunk győződve arról, hogy az Ipar 4.0 lehetetlen emberek nélkül. Ezért veszünk részt az ARENA2036 projektben a Fraunhofer Intézet IAO-val és más ipari partnerekkel együtt: szeretnénk megtudni, hogyan lehet a legjobban ellátni az embereket információkkal rugalmas gyártás során. A hangsúly itt a rendszerrel való emberi kapcsolaton van. Képzelje el, hogy belép egy üzembe, és egy robot üdvözli, tájékoztatja és végig vezeti a csarnokon. Ez hatalmas mennyiségű adat összegyűjtését, szállítását és feldolgozását igényli, továbbá mindennek kommunikálni kell egymással. Nagy hangsúlyt fektetünk a technikai oldalra. A Fraunhofer Intézet rávilágít az emberi és etikai szempontokra.

Pontosan hogyan néz ki ez a folyamat?

Freyja Schneider: Az innovációs folyamat valahol a trendek és az ügyfelek alkalmazhatósága között zajlik. Szervezetünk szemszögéből nézve a trendek kívülről érkeznek hozzánk: legyen szó piaci trendekről, új technológiákról, egyéni felhasználói viselkedésről vagy társadalmi változásokról - vállalatként nem tudunk mindent kezelni. Ezért kell figyelemmel kísérnünk és értékelnünk a fejleményeket, valamint döntéseket kell hoznunk. Erre a célra a Balluff a Trend to Searchfield folyamatot és a Technology Scouting Framework keretrendszert kínálja. Ezek az egyénekhez kapcsolódnak. Különböző témákra jelentkezhet, majd időt és erőforrásokat biztosítunk.

Ezután a helyzettől függően közpénzből finanszírozott kutatási projektekre támaszkodunk, létrehozunk egy belső start-upot - egy úgynevezettStratégiai Inkubációs Programot- amely aztán önálló csapatként működik a Lean Start-up módszer szerint, vagy először egy koncepció igazolásával kezdünk.

Ez azt jelenti, hogy nem minden ötlet vagy projekt kerül megvalósításra?

Freyja Schneider: Egyáltalán nem. A közfinanszírozású projektek lehetőséget nyújtanak a gazdasági korlátoktól független kutatásra, de a Balluff úgy választja ki a projekteket, hogy azok jól illeszkedjenek a vállalati stratégiához.

Hogyan kezeli azt, ha egy kutatási projekt nem mutatja a kívánt potenciált?

Freyja Schneider: Nem tekintjük kudarcnak. Ez fontos, mivel ez a kutatási projektek célja. Folyamatosan bővítenünk kell a látókörünket, mert a vállalatok hajlamosak megpihenni a babérjaikon. De fennáll annak a veszélye, hogy lemaradnak az új trendekről, mert túlságosan a napi üzletmenetre koncentrálnak. Ilyenkor a "Biztosra kell menni" válik vezérelvvé. Pozitív hibakultúrát szeretnénk élni, és ehhez természetesen hozzátartozik a hibákból vagy a feltételezett kudarcokból való tanulás is.

Albert Dorneich: Vagy akár ünnepelni, egy "f***-up night" formájában. Ezeknek a dolgoknak a természetéből adódik, hogy egyes kutatási projektek, különösen az alapkutatásban nem vezetnek azonnal késztermékhez. Ha minden új ötlet mindig szárnyra kapna, akkor valamit rosszul csináltunk. A kudarc kockázata csak egy része ennek.

Miért olyan fontos a Balluff számára a kutatásban való részvétel?

Freyja Schneider: A Balluff teljes mértékben elkötelezett az "innovatív automatizálás" célkitűzése mellett. Nem csak adaptálni akarjuk a technológiákat, hanem aktív szerepet akarunk játszani azok kutatásában. Saját témákat tűzhetünk napirendre, amelyek fontosak ügyfeleink számára. Az eredményeket beépítik a szabványosítási folyamatba, vagy néha szabadalomba kerülnek. Ezenkívül mindig jó, ha a dobozon kívül gondolkodunk. Erős belső hálózattal rendelkezünk, így magától értetődik, hogy kutatási partnereinkkel is hálózatba lépünk.